Az évszázad mérkőzése: Kijevért folyik a harc Klicsko és Zelenszkij között

Ahogy nemrég mi is beszámoltunk róla, újra fellángolt Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti konfliktus. Klicsko legutóbb a brit The Timesnak kritizálta az elnököt. „Bűzlik a zsarnokságtól a Zelenszkij-rezsim” – fogalmazott. Hozzátette: a kijevi városi tanács működését razziák, kihallgatások és koholt bűnügyekkel történő fenyegetések akadályozzák. „Zelenszkij így akar hatalomban maradni” – mondta. Arról is beszélt, hogy a demokratikus elveket és intézményeket a háború álcájával számolják fel Ukrajnában.

De hogyan került az egykori profi bokszoló az ukrán politikai középpontba, mi forog kockán Zelenszkij és Klicsko harcában, és hogyan kerül a képbe Karácsony Gergely? A következőkben ezt mutatjuk be.

Így lett Kijev polgármestere a boksz bajnok

Klicsko hosszú utat járt be, mire Kijev főpolgármestere lett. 2005-ben, miután visszavonult az ökölvívástól, politikai pályára lépett. 2006-ban indult először a főpolgármester-választáson, és bár a fiatalok és az Európa-párti középosztály körében népszerű volt, 23,7 százalékkal csak második lett az excentrikus populista bankár, Leonid Csernoveckij mögött, akit a konzervatív választók 32 százalékkal választottak meg. 2008-ban, egy előrehozott választáson Klicsko támogatottsága tovább csökkent: 17,9 százalékkal a harmadik helyre szorult, míg Csernoveckijt 37,7 százalékkal  újraválasztották. 

Ezt követően, 2010-ben Klicsko megalapította saját pártját, az Ukrán Demokratikus Szövetség a Reformokért (UDAR, ukránul: ütés) nevű formációt. 2012-ben az UDAR 14 százalékos támogatottsággal első alkalommal bejutott a parlamentbe.

Az Euromajdan-tüntetések idején – 2014 telén – Klicsko az ellenzék vezetőjeként és lehetséges elnökjelöltként emelkedett fel Viktor Janukovics bukása után. Azonban Petro Porosenko alkut kötött Klicskóval, amelynek értelmében Klicsko lemondott az elnökjelöltségről Porosenko támogatásáért cserébe a kijevi főpolgármester-választáson.

Az UDAR többséget szerzett a városi tanácsban is. Klicskót 2015-ben újraválasztották, 64,1 százalékkal győzött a második fordulóban. Ugyanebben az évben pártja egyesült Porosenko politikai blokkjával, amelynek Klicsko lett a vezetője. 2016-ban az Ukrán Városok Szövetségének vezetőjévé is megválasztották, amely kulcsfontosságú helyi önkormányzati szervezet az országban.

2019-ben Porosenko viszont elvesztette az elnökséget Zelenszkijjel szemben. Az, hogy Klicsko Porosenkónak köszönhette a kijevi főpolgármesterséget, valamint a Kijev – Ukrajna politikai és gazdasági központja – feletti befolyásért folyó küzdelem borítékolta, hogy a két politikus kapcsolata nem lesz felhőtlen.

Első menet: 2019–2020

Zelenszkij az elnökség elnyerése után nekilátott a régi elit kiszorításának. Menesztette a kormányt, feloszlatta a parlamentet, és előrehozott választásokat írt ki. Csapata fontolóra vette az előrehozott helyhatósági választásokat is, de költségvetési okok miatt ettől elálltak. Kijevben más taktikával próbálkoztak.

A 2020-as helyhatósági választásokon Zelenszkij pártja, a Népek Szolgája Irina Verescsukot indította Kijev főpolgármesteri posztjára, Klicsko azonban már az első fordulóban 50,5 százalékkal győzött. Az UDAR pedig ismét többséget szerzett a városi tanácsban. 

Második menet: 2021

2021 tavaszán a Zelenszkij és Klicsko közötti ellenségeskedés újra kiéleződött. Zelenszkij népszerűsége jelentősen csökkent: míg 2019-ben 73 százalékkal nyerte az elnökválasztást, és az év végén még 68 százalékos támogatottsága volt,

A politikai feszültségek fokozódtak, és a 2021 októberi helyhatósági választások komoly próbát jelentettek Zelenszkij adminisztrációjának – nemcsak Kijevben, hanem országszerte – a Népek Szolgája jelöltjei egyetlen regionális fővárosban sem nyertek főpolgármesteri posztot. Habár Klicsko nem volt komoly országos rivális – 2021 elején támogatottsága 1 százalék körül mozgott –, Kijev főpolgármestereként jelentős befolyással bírt a politikai válság idején.

Zelenszkij csapata azt állította, hogy a razziák a városi hivatalnokok visszaéléseihez kapcsolódtak. Az elnök nyilvánosan is korrupcióval vádolta Kijev vezetését. Arra a kérdésre, hogy riválisnak tekinti-e Klicskót, Zelenszkij így felelt: „Az én kabinetfőnököm nem fogad el kenőpénzt, tehát nem vagyunk vetélytársak.” Klicsko visszavágott, „Janukovics örököseinek” politikai indíttatású támadásának nevezve az ügyet, és azzal vádolta Zelenszkijt, hogy ugyanazokat a módszereket használja, mint korábban Janukovics.

Klicsko támogatásért Nyugat felé fordult, az önkormányzatokra nehezedő nyomásra panaszkodott többször is – Antony Blinken akkori amerikai külügyminiszter és helyettese, Victoria Nuland kijevi látogatásakor. Ezt megelégelte az elnöki hivatal és Angela Merkel német kancellár látogatásakor nem engedték, hogy Klicsko találkozzon a kancellárral, ami nemzetközi botrányt okozott.

A feszültség tovább nőtt, amikor Zelenszkij újraélesztette a főpolgármesteri és a KVSZA-posztok szétválasztásának tervét. Augusztusban, a Klicsko a menesztéséről szóló pletykák közepette nem jelent meg a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén, arra hivatkozva, hogy az utolsó pillanatban kapott meghívót, miközben vidéken tartózkodott. Az Elnöki Hivatal ezt szabotázsként értékelte, útját „PR-fogásnak” minősítette, és Kijev vezetését „valóságtól elrugaszkodottnak” bélyegezte.

Harmadik menet: 2023

Az Ukrajna elleni orosz támadás ideiglenesen lecsillapította a politikai viszályokat. Miután azonban a frontvonalak stabilizálódtak, a feszültség visszatért – ezúttal a választott főpolgármesterek és a hadiállapot alatt kinevezett katonai hivatalnokok közötti konfliktusok miatt.

Egy kiemelt ügyben Csernyihiv főpolgármesterét, Vlagyiszlav Atrosenkót egy bírósági végzéssel távolították el, mert állítólag hivatali járművét személyes célokra használta. Azonban „érdekes egybeesés”, hogy a történteket megelőzően nem sokkal korábban nyilvánosan kritizálta a központi kormányt. 

Az Ukrán Városok Szövetségének vezetőjeként Klicsko elítélte az önkormányzatokra nehezedő nyomást. 2023 májusában, amikor Odessza főpolgármesterét, Hennagyij Truhanovot egy hat éves folyó korrupciós ügyben letartóztatták, Klicsko megvédte, és felajánlotta, hogy kifizeti az óvadékot. Truhanovot végül óvadék ellenében szabadon engedték, de az ügy még folyamatban van.

Pletykák keringtek arról, hogy Klicsko újraindítaná az UDAR-t, és bevonná bátyját, Vlagyimir Klicskót is, aki szintén népszerű egykori bokszoló. Júniusban spekulációk szerint Zelenszkij hivatala újra azt tervezte, hogy Klicskót eltávolítja a KVSZA éléről. Állítólag Olekszandr Kamisint, a stratégiai iparügyi minisztert szemelték ki utódjául, a váltás azonban újra elmaradt.

2023 végén, amikor elkezdett nőni a feszültség Zelenszkij és Ukrajna legfőbb katonai parancsnoka, Valerij Zaluzsnij között, Klicsko nyilvánosan támogatta a tábornokot. Amikor Zelenszkij menesztette Zaluzsnijt, Klicsko kritizálta az elnök lépését.

Negyedik menet: 2024–2025

2024 végén Zelenszkij hivatala új támadást indított a kijevi főpolgármesteri hivatal ellen, ezúttal a Kijevi Katonai Igazgatóság vezetői posztját használva fegyverként. A posztot, amelyet 2022-ben, Kijev közvetlen katonai fenyegetettsége idején hoztak létre, kezdetben tábornokok töltötték be. 2024 decemberében azonban egy civil hivatalnok, Timur Tkacsenko kapta meg a posztot, aki jól ismeri Klicskót és a város irányítását – 2020-ban még UDAR-jelöltként indult a városi tanácsba.

Tkacsenko már az első naptól összecsapott Klicskóval, a városházát kétes ügyletekkel vádolta, és azzal fenyegette Kliscskót, hogy a városi költségvetést külső felügyelet alá helyezi. A hatóságok hamarosan Klicsko szövetségeseit vették célba. 2025 áprilisában Klicsko helyettesét, Volodimir Prokopivot házi őrizetbe helyezték, mert állítólag segített katonaszökevényeknek elkerülni a mozgósítást. Ugyanebben a hónapban az UDAR-hoz kötődő városi tanácstagok otthonaiban is razziákat tartottak.

Klicsko csapata most attól tart, hogy megismétlődik a „Csernyihiv-forgatókönyv” (Csernyihiv főpolgármesterének, Atrosenkónak a kényszerű eltávolítására utalva). A Strana szerint állítólag létezik egy terv, amely szerint Tkacsenkót neveznék ki a városi tanács titkárává – ez a szerep hadiállapot idején lehetővé tenné, hogy Klicsko eltávolítása esetén ő legyen az ügyvivő főpolgármester, mivel a választásokat felfüggesztették.

Klicsko erre készülve Zoja Jarost, a Holosz ellenzéki párt tagját jelölte a posztra. Ugyanakkor egyelőre nem világos, melyik oldal fog kijönni győztesen ebből az összecsapásból. Annak ellenére, hogy a korrupció és az egyre romló infrastruktúra miatt széles körű elégedetlenség tapasztalható a városlakók között, Klicsko továbbra is népszerű Kijevben.

A legutóbbi felmérések szerint a lakosok többsége még mindig őt akarja főpolgármesternek. Mindazonáltal Klicsko országos népszerűsége újra alacsony, és a főpolgármesteri poszt mint politikai platform nélkül nehéz lenne komoly kampányt indítania.

A politikai harc Ukrajna fővárosa feletti irányításért több mint öt éve tart. Zelenszkij számára Kijev megszerzése kulcsfontosságú cél maradt továbbra is. De az is látható, hogy még háborús időkben is valós erőt képvisel az önkormányzati önrendelkezés – és eddig az elnöki hivatal nem tudta leváltani a számára fenyegetést jelentő főpolgármestert.

Nyitókép forrása: XOSE BOUZAS / HANS LUCAS / HANS LUCAS VIA AFP

***